véletlen akadtam rá msn-n egy kiírásra már így az éjszaka folyamán lassan indulva aludni... egy TATU18 zenekaros blogbejegyzés, gondoltam még elolvasom... és nagyon elszomorodtam amint olvastam :( :/   

íme -> http://tatu18music.blogspot.com/2010/06/ujabb-fekete-nap.html

nem sok zenészt szeretek, bálványolok vagy ilyesmi, de akiket igen azokat azért mert ismerem is őket és emberként nagyon szeretem. Kareszt pedig főleg nagyon szeretem!  nem találkoztunk sokat és nem is vagyunk azok az igazi nagy barátok, akik minden hétvégén összejárnak, de még évekkel ezelőtt az első találkozásunkkor belopta magát a szivembe és nagyon sok pici kis örömet okozott a beszólásaival amiket a mikrofonba sokmindenkinek, vagy egy-egy alkalomkor a beszélgetésünkkor mondott :)

írtam már a blogomba meg a zenekaros blogomba is az iyen kis mondókákról amik másnak nem jelent semmit, lehet h még Karesznek sem, elfelejti...stb...de nekem igenis fontos dolgok :)

1x már mondtam neki, h nekem ő és a többiek az igazi HŐS-ök, akik vidámságot tudnak, bátorítást, szeretetet adni, segítenek egymásnak, ott vannak a barátaiknak ha szükség van rájuk, még ha nem is mondják. S nem csak HŐSök nekem hanem MESTERek is, és szerintem, a saját elgondolásom szerint, az az igazi és legjobb MESTER aki úgy tanít hogy közben észre sem veszi, csak adja magából ami van, a teljes lényét, más pedig felnéz rá.

a legtöbb dolgot videókból, képekből, blogokból tudom róluk, mivel nem találkozunk sűrűn, és ott látom h mennyire összetartó csapatuk van, baráti közösségük, jó látni ezeket :)
néha irigykedem is rájuk h mennyit vannak együtt és miyen jókat mulatnak, kitartanak egymás mellett.

remélem azért még találkozunk párszor velük :)

még ha CSAK a fele is igaz annak amit én hiszek, gondolok róluk, már akkor is JÓVAL nagyobb SZÍVÜK VAN és sokkal JOBB EMBEREK mint az átlag :)

ők az én HŐSeim. Karesz, Mesti és Ákos.

és nagyon sajnálom h így alakult Karesz :(