hogy miért kell mindig bűntudatomnak lennie valamiért, miért jön elő mindig... (1x hallottam már nemtim hol, h mindannyian már elátkozva születünk vagy mi...és csak Jézus meg apukája szabadíthat-oldhat fel...kitudja)magamat nem tudom annyira szeretni mint a szeretteimet, akik…

jajj, elfelejtettem a 2 napit elmondani :D pedig ez megemlítendő :P .... felhívott Rajmi pajtim, h letudnám e vinni VP-be mert gityót vesz (miért is ne, havonta 1 új gityó baszki :D) okés mondom, indulási-útvonalterv megvan...goooo semmi gáz nem volt az úton, tökjó volt :D először…

meg van elvileg a kis apróság neve, bár Petyi azzal a butasággal próbálkozott h "Dzsepettó" legyen a neve, mondanom sem kell, majdnem kiugrott a szívem a hallatán...aztán csak poénkodott, én meg már majdnem búcsút intettem a törpének...végülis megegyeztünk a Yam / Yami…

vissza a balcsiról, -umm*  nem szeretek hazajönni, mindig oyan depresszióm van utána, nem látom megint a pajtikat =(  "most mihez kezdjek" - "semmi vagyok" pöröröröm....a balcsi jó volt, voltak benne kellemetlen pillanatok, történések amibe…