este oyan vihar támadt amilyet már rég hallottam-láttam...az ég döreje olyan erős volt mintha csak másodpercek lennének hátra...iyenkor persze átértékelődik minden (legalábbis nálam), mindig az jut iyenkor eszembe, hogy mennyi rossz sült már el, nem csak nálam, hanem úgy…

annyira rosszat álmodtam, féltem álmomban és még sírtam is és annyira jó volt felébredni, bár nyomasztó volt minden, meg nyomott voltam egész nap de akkor is.kitaláltam 1 tökjót hogy ki hogy tudja végignézni, eldönteni h mennyire jó barát is, mennyit érdemel....majd egyszer…